www.felvizsga.hu
A középfokú beiskolázás tudnivalói



Ugye szeretné, hogy nyolcadikos gyermeke felkészülten érkezzen a központi felvételire ...



Ugye szeretné, hogy hatodikos gyermeke résztvegyen a központi felvételi előkészítőn ...



Ugye szeretné, hogy negyedikes gyermeke résztvegyen a központi felvételi előkészítőn ...


központi felvételi feladatok 2014.
központi felvételi feladatok 2013. központi felvételi feladatok 2012. központi felvételi feladatok 2011. matematika korrepetálás
matematika korrepetálás Budapest
matek korrepetálás
matektanár
matek tanár
matematika érettségi felkészítő
matematika érettségi előkészítő
matek érettségi
matek érettségi felkészítés
matek érettségi előkészítés
matematika pótvizsga
matematika pótvizsga felkészítés
matematika pótvizsga előkészítő
matek pótvizsga
matek pótvizsga felkészítés
matek pótvizsga előkészítő
matematika tanár
matek tanár Budapest
matematika tanár Budapest
matek tanár Budapest
matek korrepetálás Budapest
matematika korrepetálás Budapest
matematika érettségi korrepetálás
matek érettségi korrepetálás
matematika érettségi tanár
matek érettségi tanár
matematika iskola
matek iskola
matek magántanár
matematika magántanár
matematika oktatás
matek oktatás
gimnáziumi felvételi eredmények
középiskolai felvételi eredmények
gimnáziumi felvételi eredmények
gimnáziumi felvételi feladatok
középiskolai felvételi feladatok
központi felvételi eredmények
központi felvételi
központi felvételi feladatok
központi felvételi előkészítő
gimnáziumi toplista
gimnáziumi továbbtanuás
gimnáziumi rangsor
gimnáziumok rangsora
gimnázium
gimnáziumok budapesten
gimnáziumok
gimnázium rangsor
gimnázium Budapest
középiskolák
középiskolák rangsora
középiskolák budapesten
középiskolai toplista
középiskolai rangsor
középiskola
gimnáziumi felvételi
középiskolai felvételi
a központi felvételi ütemezése
központi felvételi feladatok 2014.
központi felvételi feladatok 2013. központi felvételi feladatok 2012. központi felvételi feladatok 2011. matematika korrepetálás
matematika korrepetálás Budapest
matek korrepetálás
matektanár
matek tanár
matematika érettségi felkészítő
matematika érettségi előkészítő
matek érettségi
matek érettségi felkészítés
matek érettségi előkészítés
matematika pótvizsga
matematika pótvizsga felkészítés
matematika pótvizsga előkészítő
matek pótvizsga
matek pótvizsga felkészítés
matek pótvizsga előkészítő
matematika tanár
matek tanár Budapest
matematika tanár Budapest
matek tanár Budapest
matek korrepetálás Budapest
matematika korrepetálás Budapest
matematika érettségi korrepetálás
matek érettségi korrepetálás
matematika érettségi tanár
matek érettségi tanár
matematika iskola
matek iskola
matek magántanár
matematika magántanár
matematika oktatás
matek oktatás
gimnáziumi felvételi eredmények
középiskolai felvételi eredmények
gimnáziumi felvételi eredmények
gimnáziumi felvételi feladatok
középiskolai felvételi feladatok
központi felvételi eredmények
központi felvételi
központi felvételi feladatok
központi felvételi előkészítő
gimnáziumi toplista
gimnáziumi továbbtanuás
gimnáziumi rangsor
gimnáziumok rangsora
gimnázium
gimnáziumok budapesten
gimnáziumok
gimnázium rangsor
gimnázium Budapest
középiskolák
középiskolák rangsora
középiskolák budapesten
középiskolai toplista
középiskolai rangsor
középiskola
gimnáziumi felvételi
középiskolai felvételi
a központi felvételi ütemezése
központi felvételi feladatok 2014.
központi felvételi feladatok 2013. központi felvételi feladatok 2012. központi felvételi feladatok 2011.





A középfokú felvételi eljárás speciális esetei:

nemzeti, etnikai, kisebbségi nevelés és oktatás
Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja
művészeti és testkulturális tanulmányi területek
a sajátos nevelési igényű tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban



Tisztelt Szülő! Ha azt szeretné, hogy ne Önnek kelljen ezzel a sok tudnivalóval bíbelődnie, akkor regisztráljon, és mi minden aktuális hírről, határidőről, felvételi információról időben értesítjük. Természetesen ingyenesen.





Nemzeti, etnikai, kisebbségi nevelés és oktatás


Ha a középfokú iskola nemzeti, etnikai, kisebbségi nevelésben és oktatásban vesz részt, a központi magyar nyelvi feladatlapok helyett helyben készített, kompetenciaalapú, nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat, de ebben az esetben felvételi eljárásában köteles a központi matematika írásbeli vizsga eredményét figyelembe venni. Az intézmény ekkor is köteles a központi írásbeli vizsgát mindkét tantárgyból megszervezni. A helyben készített, kompetenciaalapú, nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető összpontszám 50%-a lehet. Az írásbelik értékelésénél fennmaradó legalább 50%-ot pedig az egységes matematika feladatsor eredménye alapján kell számítani.
A helyben készített, kompetenciaalapú, nemzetiségi nyelvű szövegértési vizsgát az általános felvételi eljárás időszakában lehet megszervezni, a helyi sajátosságoknak megfelelően. Ezen vizsgák napja azonban nem eshet egybe semelyik központi írásbeli vizsga napjával sem.

Ugrás a lap tetejére





Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja


A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába történő jelentkezés esetén a felvételi kérelmek elbírálásakor a tehetségbeválogatáson szerzett minősítést, valamint az általános tantervű központi írásbeli vizsga eredményeit kell figyelembe venni mindkét tárgyból. A programba jelentkező tanulókat az általuk megjelölt iskola hívja be a tanév rendjében meghatározott két napos felvételi vizsgára, a képességvizsgáló teszt megoldására és a központi írásbeli vizsgára.

Ugrás a lap tetejére





Művészeti és testkulturális tanulmányi területek


Ha a középfokú iskola a 9. évfolyamra művészeti vagy testkulturális tanulmányi területen hirdet felvételt, további készségek, képességek meglétét is vizsgálhatja. A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv alapján folytatott oktatásba történő jelentkezés esetén az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek.

Ugrás a lap tetejére





A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban


Az Nkt és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet harmonizálása jelenleg folyamatban van.
A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális tanulókra vonatkozó speciális eljárási szabályok a középfokú felvételi eljárás szempontjából a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 25. pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve az Nkt. 4. § 3. pontjában meghatározott beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra (jelen tájékoztatóban a továbbiakban együttesen SNI tanulók) vonatkoznak. Az SNI tanulókra vonatkozó speciális értékelési szabályok az Nkt. 51. §-ában leírtak szerint kerülnek meghatározásra. A feltételek meghatározásakor az illetékes szakértői bizottság, illetve a nevelési tanácsadó által kiadott szakértői véleményben foglaltak az irányadóak.

1. A középfokú beiskolázásban részt vevő SNI tanulókra vonatkozó speciális felvételi követelményeket minden felvételiztető középfokú intézmény egyedileg határozza meg. A középfokú iskola felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, és külön a hozzá jelentkező SNI tanulók esetében a saját felvételi eljárásában alkalmazott speciális értékelési szabályokat.

2. Az SNI tanulóknak és szüleiknek még jóval a felvételi eljárás megkezdése előtt tájékozódniuk kell, hogy az iskola, ahová a tanuló februárban majd be kívánja adni a jelentkezését (választott iskola), milyen − az SNI tanulókra vonatkozó − speciális felvételi szabályokat határoz meg. Ezen ismeretek birtokában tudják eredményesen megtervezni a tanuló „felvételi stratégiáját”. Különösen fontos ez abban az esetben, ha a választott iskola felvételi eljárása során kéri a központi írásbeli vizsga eredményeit.

3. Amennyiben a választott iskola a felvétel feltételeként előírja a központi írásbeli vizsgát, akkor az SNI tanulónak és a szülőjének még az írásbeli vizsgára való jelentkezés előtt tisztáznia kell az iskolával, azt, hogy a helyi speciális szabályok és a szakértői véleményben foglaltak alapján szükséges-e a tanuló részvétele az írásbeli vizsgán, vagy az iskola az írásbeli vizsga eredménye nélkül is elbírálja majd a felvételi jelentkezést. Az SNI tanuló tehát a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményében leírtak alapján a választott iskolától kérheti az írásbeli vizsga alóli felmentését. Ha az SNI tanuló egyik vagy mindkét vizsgatárgy írásbeli vizsgája alóli felmentését kap, az azt jelenti, hogy a központi írásbeli vizsga eredményei helyett ennek az iskolának a felvételi eljárása során más módon mérik fel a tanuló tudását, és bírálják el felvételi jelentkezését.
Több választott iskola esetében ez iskolánként más és más lehet.

4. Akármi is az előzetes tájékozódás eredménye, a felvételiző tanuló jelentkezhet a központi írásbeli vizsgára. Ez általában tanácsos is, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a februári felvételi jelentkezésig elképzelései, szándékai megváltoznak, és mégis szüksége lesz az írásbeli eredményére. A felvételiző tanulót nem éri semmi hátrány, ha megírja a központi írásbeli vizsgát, mert annak eredményének ismeretében adhatja majd be a jelentkezését később a választott középiskolákba. Akár intézményenként is eldöntheti, hogy a központi írásbeli eredménye alapján, vagy az SNI tanulókra vonatkozó helyi, speciális értékelési szabályok szerint kéri jelentkezésének elbírálását.

5. Az írásbeli vizsgára a jelentkezést a tanulók abba az iskolába adják be, amelyik számukra a legkényelmesebb (írásbeliztető iskola). Az írásbeliztető iskola kiválasztása független attól, hogy később a tanuló melyik iskolába kíván majd felvételizni (választott iskola). Éppen ezért nincs értelme annak, hogy az SNI tanuló az írásbeliztető iskolától kérje az írásbeli alóli felmentést, az írásbeliztető iskola a felmentést – az írásbeli vizsga eljárásának keretében – nem is adhatja meg.

6. Amennyiben az SNI tanuló úgy dönt, hogy megírja a központi írásbeli vizsgát, akkor a vizsgára történő jelentkezéskor a vizsgát megszervező intézményhez a vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve eszközökre vonatkozó kérelmet nyújthat be. Az Nkt 51. § (5) bekezdése alapján a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell a tanuló adottságaihoz.
Az SNI tanuló az írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult:
- időhosszabbítás (az írásbeli vizsga időtartama tárgyanként 45 perc, ez indokolt esetben megnövelhető),
- az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszköz használata (a tanuló a szakértői vélemény alapján az igazgatói határozatban leírtak szerinti segédeszközt vagy segédeszközöket használhatja a
vizsga során),
- a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés (a szakértői véleményben leírtak alapján a vizsgadolgozat értékelésekor bizonyos feladattípusokat a javító tanár nem vesz figyelembe, az ezekre adható pontot az elérhető maximális és a tanuló által elért összpontszámba sem számítja be).
A központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást minden esetben írásos kérelemben kell igényelni az írásbeliztető intézményben. A kérelmet és a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményét az írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani az iskolához. Mivel a speciális körülményekre vonatkozó kérelem a vizsgaszervezést is érinti, azért fontos, hogy azt jóval a vizsga előtt, már a vizsgára való jelentkezéskor átadják az intézménynek. A kérelmet a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatója bírálja el. Az igazgató a szakértői vélemény alapján hoz döntést arról, hogy milyen kedvezményeket biztosít az SNI tanulónak az írásbeli vizsga során. Az igazgató döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz és a szülőhöz. Ez a döntés kizárólag a
központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat.

7. A nevelési tanácsadó által kiállított szakértői vélemény
A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet (továbbiakban: OKM rendelet) 20. §-a alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából a nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni.
Mit tartalmaz a nevelési tanácsadó szakértői véleménye?
Az OKM rendelet 21. § (2) értelmében a nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:
a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét, ennek hiányában
tartózkodási helyét,
b) a vizsgálat rövid leírását, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállásával vagy kizárásával összefüggő megállapítást és az azt alátámasztó tényeket,
c) javaslatot a gyermek óvodai nevelésével, a tanuló iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan, az ezzel
összefüggő fejlesztési célokat, az egyéni vagy csoportos fejlesztést végző pedagógus szakképzettségére vonatkozó javaslatokat és az arra való figyelemfelhívást, hogy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló csak a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható,
d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve az egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra vagy fejlesztő foglalkoztatásra szorul,
e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított fejlesztő foglalkozáson kell részt vennie, ennek időkeretét,
f) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakvéleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából, illetve, hogy az eljárást a nevelési tanácsadó is kezdeményezheti.

8. A szakértői bizottságok által kiállított szakértői vélemény
Az Nkt. 4. § 25. pontjában pontja alapján sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján:
a) mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy eszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Az OKM rendelet 9. §-ának értelmében:
Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok:
a) a hallás-, látás-, mozgás- és beszédfogyatékosság, valamint az írott nyelvi képességek vizsgálata,
b) az a) ponthoz kapcsolódó értelem- és személyiségvizsgálat.
A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok:
a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása,
b) gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat igénybevétele
mellett
ba. az autizmus spektrum zavarok megállapítása vagy kizárása
bb. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességének megállapítása
vagy kizárása
bc. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődés súlyos rendellenességének megállapítása vagy kizárása
A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok között - a fővárosi, megyei fejlesztési tervben
meghatározottak szerint - ellátható a beszélt és írott nyelvi képesség, az értelem- és a személyiségvizsgálat
feladata is (OKM rendelet 9. § (3)). Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülő egyetértésével kezdeményezheti a gyermek, tanuló testi, érzékszervi fogyatékosságának megfelelő országos szakértői
és rehabilitációs feladatokat ellátó bizottságnál a kiegészítő vizsgálat elvégzését (OKM rendelet 17. § (1)).

9. Mikor lehet szakértői vélemény készítésére irányuló kérelmet benyújtani?
Az OKM rendelet 12. §-ának (1) – (2) bekezdése alapján:
(1) ….egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés
céljából szakértői vizsgálat indítható:
a) az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor,
b) az a) pontban meghatározott időpontot követően annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott
tantárgy tanulását a tanuló megkezdte.
(2) A szakértői és rehabilitációs bizottság eljárását az (1) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt időszaknál későbbi időpontban csak a kiskorú tanuló szülője, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag - a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a szakértői vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.

10.Mit kell tartalmaznia a szakértői véleménynek?
Az OKM rendelet 14. § (1) bekezdése alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A
szakértői véleménynek tartalmaznia kell
a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét,
b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,
ba) a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,
bb) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének megállapítására
vagy kizárására vonatkozó tényeket,
bc) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése súlyos rendellenességének megállapítására vagy
kizárására vonatkozó tényeket,
c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, valamint azok
idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen
ellátás keretében mely intézmény biztosítja,
d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának, illetve a
megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességének megfelelő nevelési-oktatási
intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az
óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben,
e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással vagy magántanulóként, illetve kizárólagosan magántanulóként
teljesítheti,
f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a
felkészüléshez szükséges szakembereket,
g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő iskolai oktatás, illetőleg egyéni fejlesztő
felkészítés keretében teljesíti,
h) a gyermek, tanuló fogyatékosságnak megfelelő
ha) óvodára, csoportra,
hb) általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban: kijelölt iskola),
hc) diákotthonra, kollégiumra [a h) pont alattiak a továbbiakban együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény]
vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,
i) a kijelölt iskolába való beíratás és a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját,
j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre,
k) a szükséges szakemberre, annak végzettségére és szakképesítésére vonatkozó javaslatot,
l) nem helyi önkormányzat vagy nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény
által elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötő önkormányzat, kormányhivatal nevét és
székhelyét, továbbá az intézmény működési területét, illetve az e rendeletre való utalást,
m) a szülő tájékoztatását arról, hogy
ma) a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására a szakértői véleményben foglaltak
szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért,
mb) amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt (a továbbiakban: illetékes jegyző) tájékoztatni,
mc) a szülő közvetlenül is eljárást indíthat az illetékes jegyzőnél a szakértői vélemény felülvizsgálatát
kezdeményezve,
md) a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie,
me) amennyiben a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a jegyzői eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

Ugrás a lap tetejére





Szerkesztő: Pitagorasz Stúdió www.pitagorasz.hu 06-1-376 8057